Szalagcímek:
Z. Urbán Aladárt köszöntjük születésnapján
Körlevél a nagyölvedi országos döntőre
Felsőszeli rovók Pozsonyeperjesen
Magyarítási feladat a 2017-es országos döntőre
A rovásírás ünnepe Pozsonyeperjesen
Felvidéki siker az Ékes rovás versenyen
Rovásemlékek - feladat az országos döntőre
Közös kincsünk a rovásírás (Balassagyarmat)
Ősi Tudás keleti körzeti döntő Gömörfalván
Körlevél a pozsonyeperjesi körzeti döntőre

Rovásírás-oktatók találkozója Százdon

A százdi találkozó résztvevői fénykép: Patassy Sándor A százdi találkozó résztvevői
A hagyatékot magát a lelketekben őrzitek mindannyian, s tanítjátok azoknak, akik érdemesek rá.Wass Albert

A Palóc Társaság immáron 11. alkalommal hívta össze a felvidéki rovás-oktatókat az Ősi tudás c. találkozóra. Itt gyűltek össze és folytattak hasznos eszmecserét a felvidéki rovásoktatók. Idén ismét Százdon, a Rózsa Vendégház nyújtott otthont ennek a találkozónak. Kürthy Dezső, a házigazda és kedves családja halmozta el vendégszeretetével az egybegyűlteket. A meghívott előadók és oktatókon kívül, idén már bővült a hallgatóság köre is. Nagy örömünkre szolgált, hogy közösen meg tudtuk beszélni az előttünk álló feladatokat, ill. a jövő évi, immáron 13.felvidéki országos rovásírás-vetélkedő szervezési kérdéseit.

A találkozót Z.Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke nyitotta meg és vezette a nap folyamán. Első ízben Szondi Miklós vendégelőadót hallgathattuk meg, aki az anyaországi Soltról érkezett. A bevezetőjében beszámolt a Magyarok IX. Világkongresszusán is elhangzottakról, érintve a magyarországi rovásírók társadalmának elmúlt évekbeli tevékenységeiről. Majd bemutatta és méltatta Tisza András munkásságát, akinek köszönhetően a rovásírás mára már számítógépen is használható. Mindehhez részletes és hasznos tanácsokat találunk a www.magyarrovas.hu honlapon.

Őt követte Czékmási Csaba, a Regélő c. folyóirat főszerkesztője, aki röviden bemutatta az újság keletkezését, múltját és figyelemre méltó célkitűzéseit. A „Lélekből jövő Jövő” megfogalmazás is már önmagában rengeteg mindent elárul a folyóirat szellemiségéről. Elmondta, hogy a Felvidéken is szeretné, ha kialakulna egy aktív olvasótábora az újságnak, így ha bárki ismer olyan könyvesboltot, ahol ezt szívesen fogadnák, kéretik értesíteni a szerkesztőséget. Mivel az említett folyóirat az egyik fő támogatója már évek óta a felvidéki rovásíró vetélkedőknek, úgy gondoltuk, hogy megpróbálunk besegíteni az újság terjesztésében.

Juhász Zsolt „A Magyar nyelv mint Útikönyv az élet nevű túrához” c. könyvek írója elhozta és bemutatta könyvének 4. kiadását. Ez az a könyv a magyar nyelvről, ami teljesen új megvilágításba helyezi nyelvünket és a szorosan hozzá kapcsolódó írást, amit ma elterjedten rovásírásnak nevezünk. A könyv állításai szerint, a nyelvünk és írásunk sugallta rendszer, ráadásul nem kevesebbet szeretne közölni velünk, mint azt, hogy mi a dolgunk a világban, mit keresünk itt, és miért. Anyanyelvünknek a könyv állításai szerint, ezekre a kérdésekre, útikönyvszerű válaszai vannak.

Patassy Sándor (grafikus, honlapmester, rovás-oktató) Dunaszerdahelyről érkezve bemutatta a tavalyi százdi találkozónk gyümölcsét, mely mára megérett és lett belőle egy honlap: www.felvidekirovok.hu (a www.felvidekirovok.sk címen is elérhető). Beszámolójában elmondta, hogy szükséges a történések folyamatos láttatása a honlap életben tartásához. Kérte a rovás-oktatókat, hogy bátran dolgozzanak együtt, hiszen a mai korunk legolvasottabb közlési eszköze a honlap.

A kiadós ebédet követően Salgó Gabriella, érsekújvári tanítónő, rovás-oktató számolt be a lehetőségekről és célkitűzésekről. Elmondta, hogy a rovásírók társadalma is képes erősíteni a felvidéki magyarság köreit. A munkálkodásra és a tettkészségre hívta fel a figyelmet. Javaslatai szerint lehetőség kínálkozik a magyar rovásírás oktatására az iskola falain belül, de azon kívül is. Érdeklődés mutatkozik ugyanis nemcsak a gyermekek, de a felnőttek körében is. Éppen ezért, ha bármely felvidéki magyar szervezet, vagy intézmény egy kiegészítő programot keres, a felvidéki rovásírók nagy örömmel besegítenek.

Együtt voltunk valamennyien, egy helyen, ahol érdemben dönthettünk a megteendő lépésekről, amelyeket nekünk kell megtennünk, ha azt akarjuk, hogy a rovásírás, eme ősi magyar kincsünk elfoglalhassa megérdemelt helyét nemzeti műveltségünk ápolásában és terjesztésében a magyar fiatalok körében. Mert mi valóban akarjuk, hogy legyen magyar fiatalság az eljövendőben, amely az ősi tudás birtokában és annak tudatában éli majd mindennapjait, életét. Éppen ezért fogtunk hozzá a rovásírás népszerűsítéséhez, mi felvidéki magyar rovás-oktatók.

Salgó Gabriella (Érsekújvár)

 

A százdi találkozón készült fényképek itt tekinthetők meg.